Építkezünk!

Kiemelt

Kedves Látogató!

Nem szeretnénk, ha e lapra tévedve szörnyethalnál, ez csak egy a létrehozás kezdeti fázisában szenvedő honlap. Semmi nem biztos amit itt látsz, csak annyi, hogy a tavasz első napjaiban (amit ugye a tavaszi napéjegyenlőség napjától számolunk) reményünk szerint használható lesz.

Az Új Nemzeti Szalon logója

jó-árnyékkal-2.jpg

Az Új nesz: Új hang a honi művészetben, új hang, új hullám, ha tetszik új hanghullám; NEMZETI – Magy-Art – a Duna piros-fehér-zöld hullámai, jó, tiszta, szép, diszkrét, mégis határozott erőt sugárzó pozitív nesz! Előzménye az Inter Galéria működésének negyedszázada; a művészet gyógyító erejének közhaszna például az Art Brut-ba, valamint a 2013 évi árvíz katasztrófa árnyéka, amely a művészek és a társadalom jó részét összefogásra, együtt érző jótékonyságra buzdítja, mert többnyire lassan, halkan , de biztosan – a Duna az jön, mint az Új nesz.

 

 

 

ÚJ NESZ

– ÚJ NESZ – Új Nemzeti Szalon – MEGALAKULT – kulturális egyesületként 2014. Március 15. 15 óra 15 perckor – 120 évre és 3 napra a Nemzeti Szalon létrejötte után – annak nyomdokaiba lépve a szellemisége és felbecsülhetetlen kulturális értéke előtt tisztelegve!

ÚJ NESZ megtekinthető ide kattintva a Facebook-on!

MEGHÍVÓ - 2014. március 15

Új nesz tiszteleg a 120 éve megalapított Nemzeti Szalon előtt!

A Nemzeti Szalon magyar képzőművészek és műpártolók egyesülete volt, amelyet Budapesten alakítottak 1894. március 12-én „abból a célból, hogy a magyar képzőművészet erkölcsi, anyagi és kulturális érdekeinek fölkarolását, a testületi szellem fejlődését előmozdítsa, a művészek és a közönség közti érintkezést élénkebbé tegye” Az egyesület helyisége Budapesten 1894-től a József körút 45-ben, majd 1897-től az egykori Újvilág utca 2. sz. alatt volt (ma a Semmelweis utca és Kossuth utca sarka), míg állandó művásárcsarnoka, amelyben a tagok eladandó művészeti termékeit, festményeket, szobrokat stb. kiállították, Budapest V. kerületében az Erzsébet téren volt 1907-től [2]. Utóbbit az eredetileg Hauszmann Alajos tervezte Kioszk épületéből alakították ki 1906-ban, Vágó József és Vágó László tervei alapján.[3] Itt rendezték a Nyolcak két kiállítását 1911-ben és 1912-ben, a Gauguin és a francia impresszionisták című nagy hatású kiállítást 1907, valamint e helyen mutatkoztak be az olasz futuristák 1912-ben. Az 1953-ban a Műcsarnokhoz csatolt intézmény 1957-ben nagy jelentőségű kiállításnak (Tavaszi tárlat) adott helyet, melyen hosszú évek után először avantgárd és nonfigurativ művek is láthatóak voltak, s addig háttérbe szorított alkotók, például Kassák Lajos, és a tiltott Európai Iskola művészei mutatkoztak be ismét. Az épületet 1960-ban lebontották, helyén ma park van.

Forrás: A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

300px-Nemzeti_Szalon1

A gödöllői óriás vackor

A gödöllői Botanikus Kertben áll az ország egyik legöregebb, legnagyobb, még mindig termő vadkörtefája – 20 méter magas, kerülete 3 méter.

A 18. században Grassalkovich Antal gróf ezer vadkörtét ültetett, mivel egy vadászat során egy vadkörtefán lelt menedéket a sebzett vad elől.

1849-ben Kossuth is itt írta meg a Függetlenségi Nyilatkozatot, de az öreg vackort a szerelmesek fájának is nevezik, mert állítólag Andrássy gróf is itt ismerte meg Sissit, akibe fülig beleszeretett.